Végre! végre! VÉGRE!!! :) eljutottam Mont-Saint-Michelre :)

Végre! végre! VÉGRE!!! :) eljutottam Mont-Saint-Michelre :) Mióta itt élek, mindig vágyakoztam rá és most itt volt előttem az egész :D Hihetetlen élmény volt! Megtanultam franciául az összes széppel, gyönyörűséggel illető jelzőt ami létezik :) De a képek beszéljenek önmagukért :) Egy csodás helyről, ahol a kor emlékei megmaradtak, aminek több mint 1000 éves múltja van, egy varázslatos helyről, ahol a tenger játszik a szigettel mindennap, Franciaország 2. leglátványosabb helyéről :) Mont-Saint-Michelről :) ahová még a pöttyös túró rudit is sikerült eljuttatnom :) A csapatunk 5 főből állt: Geri, Annika (német), Karol (lengyel), Dani és én

pöttyös túró rudival :)

                            

a lift

Hazafelé Gavrayben megálltunk, hogy kitegyük Danit :) Ő volt az 5. utas, Őszike barátja. Dani magyar-francia származású és most éppen a kersztanyjánál lakik aki szintén magyar-francia származású :) A fiának is megtanította Misinek a magyar nyelvet, de annyira tetszett, hogy néha visszakérdeztek, hogy kell ragozni stb :) Hallatszódott az akcentus de még is annyira szép volt, ahogy őrizték a nyelvet és ugye ritkán is használják. :) Dani keresztanyukája egy művésznő. Ebből is él részből, rajzórákat tart a lakásában. A ház pedig egy művészlak, annyi minden van benne, még is minden szépen van elrendezve. Harmónikus az a rengeteg dolog a lakásban :) Éppen bulit tartottak és minket is marasztaltak, sőőt ott alvásra is, de nekem másnap François házavatójára kellett mennem, így késő este de hazamentünk. Geri vezetett én már fáradt voltam :)