2013. június 24., hétfő

Rast'art festival á Sannerville


Történt egyszer egy évben, hogy Sannerville megtelik emberekkel... mert igen, itt a csend uralkodik többségében :) nyugodt kis hely ez Franciaországban, a biztonságérzet is nagyon klappol az ember érzetében. Nos megtelt élettel a falu, mindenhol kocsik, mindenhol sátrak, mindenhol fűszag... :D igen, nem lehet tagadni még az is megérzi aki nem akarja... :)

Pénteken az egész országban a zene ünnepét ünnepelték, így itt is. Ez ingyenes program mindenki számára :) Annikával 4.30-ig voltunk oda.

Másnap a fesztiválra kaptam egy belépőt a Sannerville-i polgármesteri hivatalból. Így elindultam egyedül fesztiválozni majd csak lesz valami :) Összefutottam pár zsonglőrrel és megismertem a szomszédom barátait is, akikről akkor derült ki hogy a szomszédom barátai amikor elkezdtünk beszélgetni  és hol is lakom stb... :) vicces volt :) Így reggel 4-ig szintén nem unatkoztam. A zene jó volt, a társaságomat is megtaláltam, a végére a negyed fesztivált ismertem társaságilag.

Vasárnap megint kinéztem, voltak kint cirkuszosok, ügyesek voltak. volt poi-uk is. játszottam egyet, majd kaptam egy névjegykártyát, hogy tanítanám-e őket poiból :D meg hát így társaságba is kimozdulhatok Caen-ba :)

A könyvtáros néni meg kiderült, hogy szombaton lefotózott, miközben szocializálódom és elküldte a képeket :D meglepődtem és kedves meglepetés is volt egyben :)

Egy tanulság mindenesetre levonható: önbizalom hiány ápolására felírnék egy "egyedül elmenni egy fesztiválra" napot :D rengeteg jó élmény éri az embert. nekem önbizalomban is sok élményem van. 1. kommunikáltam francia nyelven és így ismerkedtem 2. megdicsérték a zsonglőrködésem :)







2 megjegyzés:

  1. Ah... de reg akarok poi-zni... mar elkezdtem itt magamtol... :)gyakorolni kell...

    VálaszTörlés
  2. megy az, meg az a jó benne, hogy mindenhova viheted magaddal :)

    VálaszTörlés