Coutances, jazz fest valamint eljutottam az atlanti óceán partjára!!!!! :)

Hát normandiai szabadidős kalandjaim beszámolóinak írását folytatnám. Először is, mielőtt belekezdenék, szeretném megköszönni Marcinak, hogy vendégül látott és a vendégeimet (ami azóta az ő vendégei is lettek) is vendégül látta, tetőt és élelmet adott nekünk :) Köszönöm a hangulatot, ami nélküle nem igazán jöhetett volna létre és köszönöm a GPS-es navigálást magyar hangon :) 

Alors! Kedd este átjött Karol hozzám filmezni. Tejberizst készítettem vacsira, amit Karol nem ismert. (bevallom ez meglepett) de kiderült, bár nem tudtuk megfejteni (azaz én nem tudtam megfejteni és ezt ő is sejtette) hogy ők mivel is készítik a tejes csodaságot. Az életrevalókat néztük meg, természetesen francia nyelven :) Ezért is aludtam másnap sokáig (május 8 és 9 munkaszüneti nap volt) tehát 11re mentem Nicolért (német lányért, akit még az első francia kurzusomon ismertem meg). Ketten indultunk neki az útnak majd megpihentünk egy kicsit Saint-Lo-ban, ahol Marci stoppos fuvara már rég célba ért, így bemutatta nekünk gyorsan Saint-Lo főbb látványosságait. 

(Juci mama! Ha rákattintasz a képekre, akkor nagyobbak lesznek :) )

Saint-Lo

Saint-Lo

Saint - Lo

Immáron 3-an utaztunk tovább Coutances-ba, ahol Marci önkénteskedik a hétköznapokban. Hasonlóan jó rezidenciája van mint nekem. Kis pihi és némi sör után (mert végre nem kellett autót vezetnem) elindultunk a belvárosba szétnézni a jazz festiválon. Útközben felszedtük történetünk 4. személyét Danit, akit már ismerhettek a Mont-Saint-Micheles kiruccanásomból. Dani Coutances-ban tanul. Szóval az ő magyar keresztanyukájának az ismerősének volt egy koncertje, ami nekem személy szerint nagyon de nagyon tetszett. Az énekes cipőjét is meg kell említeni. Szemet-szúróan jól nézett ki! :) A koncert után még szétnéztünk a városban, kebabot majszoltunk majd Marcinál társasjátékoztunk. Miközben ő elment Almáért (egy német lányért) addig én mákos tésztát készítettem vacsira. Elég sokáig fenn voltunk, a hangulatunk is teljesen a tetőfokára hágott. Gond egy szál sem volt :)

az útitársaim.. :P :)

a fesztivál arca, egyenesen hátulról

Coutances

Betévedtünk egy cidre és sajtkóstolóra is :)

Így történt, hogy 5-en felébredtünk a Marci lakban, ahol friss reggeli várt minket (Marci elment reggel még a pékségbe!!!! köszönjük szépen a kedvességet!!! :)) 5-en voltunk az 5 személyes Lougi autómra, így hát felkerekedtünk és szétnéztünk a környéken. Megnéztünk egy háborús emlékművet, majd megérkeztünk az atlanti óceán partjára. Bár teljesen a hullámokig nem mentünk le (baromi hosszú séta lett volna még) de az osztriga halászós tanyán, valamit a csigák, egyéb élővilág (halott tintahal) felfedezésével eléggé jól elvoltunk. Nekem személyes élményként hatalmas dolog volt, hogy idáig is eljuthattam. Rengeteg élményben lehettem ismét gazdag :) és ez örömmel tölt el. Örülök, hogy végre élek az EVS-es időtöltésem alatt. Végre kitavaszodott és az idő is jobb a kirándulásokhoz. Örülök, hogy a nyelvtudásom is jobb, eltudok indulni végre és végre ismerek embereket akikkel megoszthatom ezeket az élményeket. Már csak 3,5 hónap és vége lesz. Ki kell használnom minden időt a lehető legjobban :)